MFF kedvezményezetti infóblokk keretes

Fegyelmi szabályzat

on . Beküldve: Fegyelmi szabályzat

KŐSZEGI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

FEGYELMI SZABÁLYZATA

(2014. MÁRCIUS 03-tól hatályos állapot)

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, érdekében, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának módjára és mértékére az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

1.§.

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által megállapított horgászrendek, szabályok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászati tagság visszatartása hasonló magatartástól.

2.§.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

Fegyelmi vétséget követ el az egyesületi tag:

a) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért az illetékes hatóság jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtott, illetve akit a horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c) akit a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a halászati őrök, társadalmi halőrök, ellenőrzésre jogosultak tetten értek és az arra illetékes szabálysértési hatóságnál eljárást kezdeményeztek,

d) aki a vízhasznosító egyesületek, horgászszervezetek által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi,

e) aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesülete, horgászszervezete alapszabályszerű működését veszélyezteti,

f) aki, mint a választott testület tagja vagy megbízott tisztségviselő kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

g) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természeti kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint elkövető vagy tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.

h) aki az ellenőrzést végző személynek a személyét igazoló okmányát, a horgászathoz szükséges  okmányait, felszólításra  nem adja át. A kifogott halat, gyanú esetén a táskáját, bottartó zsákját, járművét nem hajlandó megmutatni.

i) aki a vezetőség részére fenntartott, a horgászok informálására szolgáló hirdető táblára bármilyen írást kirak, vagy fontos információközlő lapot leszed.

3.§.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK

/1/ Fegyelmi büntetések:

a) írásbeli figyelmeztetés,

b) az egyesület vizein a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás, mely korlátozható a területi engedély, napijegy használatára, váltására.

c) az eljáró egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig való felfüggesztése,

d) kizárás.

/2/ Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. §. f.) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében a fegyelmi büntetések mellett, indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

/3/ A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti horgászattól való eltiltás fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama három év.

/4/ A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti a tagsági jogok felfüggesztése fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama két év.

/5/ A 3. § (1) bekezdése alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha kirótt büntetés időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a büntetés hatályát veszti.

/6/ Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt újabb fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtását is.

4.§.

HATÁSKÖRÖK

/1/ Az egyesület fegyelmi szervei:

a) fegyelmi bizottság,

b) vezetőség,

c) közgyűlés.

/2/ Az egyesület fegyelmi szerveinek hatáskörébe tartozik minden fegyelmi vétség elbírálása, a 14. §- ban foglalt kivétellel.

/3/ A tisztséget be nem töltő egyesületi tagokkal szembeni fegyelmi ügyekben első fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másod fokon a vezetőség jár el.

/4/ Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi ügyében első fokon az egyesület vezetősége, másod fokon a közgyűlés jár el.

/5/ Vezetőség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben a közgyűlés jár el.

/6/ Fegyelmi ügyekben a fegyelmi bizottság, vezetőség Alapszabályban, illetve a Fegyelmi Szabályzatban előírt kötelezettségeit nem teljesíti, működésének feltétele nem áll fenn, fegyelmi bizottság esetében első fokon az egyesület vezetősége, másod fokon a közgyűlés, vezetőség esetében a közgyűlés jár el

5.§.

ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT SZEMÉLYEK

/1/ Az egyesület kezelésében lévő zárt vizeken illetve azok partján ellenőrzésre jogosultak:

a) jogszabályok által felhatalmazott vagy megbízott személyek,

b) az egyesület vezetősége, tisztséget betöltő tagjai az egyesület alapszabályban foglaltak szerint.

/2/ Az 5. § (1) bekezdés a) pontjában megbízott személyek, hatóság által kiállított ellenőrzésre jogosító igazolvánnyal rendelkeznek.

/3/ Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személyeket a vízhasznosítónak kell ellátni ellenőrzésre jogosító igazolvánnyal.

/4/ Az 5. § (3) bekezdésben meghatározott igazolványnak tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzéssel megbízott személy nevét;

b) személyi azonosító okmány megnevezését, számát;

c) egyesület, vízterületek megnevezése, víztérkódja,

d) egyesületben betöltött tisztségét,

c) az igazolvány érvényességi idejét;

d) a kiállító egyesület bélyegzőjét;

e) a kiállító aláírását;

f) a kiállítás dátumát.

/5/  Az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzéskor az erre jogosító igazolványát  magánál kell tartania, és azt ellenőrzésekor felmutatni köteles.

/6/ Az egyesület által megbízott halászati őr jogosult, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására. A megbízott halászati őr (fentieken túlmenően), valamint a társadalmi halőr az egyesület halgazdálkodási vízterületein és annak partján jogosult a mindenkor hatályos halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtására.

/7/ Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzésre jogosult személyek az egyesület halgazdálkodási vízterületein és annak partján jogosultak a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályokban, továbbá az egyesület horgászrendjében meghatározottak betartatására, jogsértő cselekmények megakadályozására. E tevékenységük keretében jogosultak:

a) a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére, átvételére,

b) halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr, vagy társadalmi halőrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,

c) a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a hal visszatartására a halászati őr, vagy társadalmi halőr megérkezéséig.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

6. §

/1/ A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a) az 5. § (1) bekezdés a), b) pontjaiban megjelölt ellenőrzésre jogosult személyek;

b) vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet;

c) megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan bármely más horgász;

d) a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

/2/ Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele szemben az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

/3/ Elrendelésre jogosultak: az illetékes egyesület elnöke, vezetősége tagjai vagy közgyűlése.

/4/ Az egyesület elnöke (akadályoztatása esetén a vezetőség tagjai) a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről – tudomására jutását, illetve az írásos anyag kézhezvételét követően 8 napon belül gondoskodni köteles. Ha a horgászegyesület tagja a 2. §-ban foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A 2. §-ban írtak elkövetésének alapos gyanúja esetén, indokolt esetben a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltését, illetve az adott vízre (egyesületi vízre vagy a fegyelmi vétséget kezdeményező vízhasznosító vízére) vonatkozó horgászati jogát.

ELÉVÜLÉS

7. §

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

8. §

A fegyelmi bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjaiból 3 fős bizottság esetén teljes létszámban, de nyomos indokkal távol lévő tag esetében két fő, míg több fős fegyelmi szerv esetén a tagok több mint fele jelen van.

Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

A másodfokú eljárásban nem vehet részt az, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

9. §

/1/ A fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a bizottság tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

/2/ Az bizottság elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 30 napig tarthat.  A bizottság az iratok beérkezésétől számított 60 napon belül köteles érdemi határozatot hoznia.

/3/ A fegyelmi bizottság elnöke, ha az ügyben más hatósági szerv megkeresése, illetve az adott ügy elbírálásához más hatósági szerv jogerős döntése szükséges fegyelmi eljárást felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztéséről a fegyelmi ügyben érintett személyt értesíteni kell. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével, újra kezdődik.

/4/ Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben, vagy más igazolt módon, azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

/5/ Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet, így az illetékes fegyelmi szerv, tárgyalás tartása nélkül hozhatja meg határozatát. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja.

/6/ Az illetékes fegyelmi szervek kötelesek alkalmazni a fegyelmi szabályzat mellékletében meghatározott egyes konkrét fegyelmi vétségeknél alkalmazandó előírt büntetési tételeket (eltiltási időket).

/7/ Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges az egyesület tagjai – a felmerülő költségek megtérítése mellett – megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

/8/ A fegyelmi ügyekben tartott tárgyalások nyilvánosak a tagság előtt. Az elkövető kérésére, vagy ha azt erkölcsi okok indokolják zárt tárgyalás rendelhető el.

/9/ A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával vagy egyébként megzavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél vagy személynél fegyelmi eljárást vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése estén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági indítvány elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is intézhetnek kérdéseket. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

/10/ Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást. A közgyűlés által lefolytatott fegyelmi eljárást az elnök, érintettsége esetén a titkár, vagy a közgyűlés által felkért személy vezeti, a fegyelmi határozatot a taggyűlés szótöbbséggel hozza. A közgyűlés döntésével szemben a marasztalt személy bírósághoz fordulhat.

A HATÁROZAT

10. §.

/1/ A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

/2/ A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

/3/ A bizottság zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet a bizottság elnöke azonnal kihirdet vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

/4/ Ha az eljáró szerv a bizonyítási eljárás során azt állapítja meg az eljárás alá vont személyről, hogy:

a) a terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

b) a terhére rótt cselekményt nem követte el,

c) a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

d) a terhére rótt fegyelmi vétség elévült

az eljárást megszünteti.

/5/ A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész az eljáró szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza. A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

Emellett rendelkezni kell:

a) az eljárás megszüntetése esetén az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vízére érvényes területi engedély, illetve a korábban bizonyítékként elvett, az elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől;

b) elmarasztaló határozat esetén:

- az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felől, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye;

- a területi engedély visszavonása felől, ha a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetést alkalmazták;

- annak az időszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított – büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta;

- a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt;

- az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felől, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja;

- a korábban bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felől, ha az egyesület, a vízhasznosító, a fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását.

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

/6/ Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni vagy 8 napon belül igazolt módon részére meg kell küldeni. Határozatot, az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek szintén, 8 napon belül igazolt módon meg kell küldeni.

/7/ Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezésről valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.

/8/ Ha a 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító területéről tiltották el, a határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is.

/9/ A 3. § (1) bekezdésének d) g) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

/10/ A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során felfüggesztették az elkövetőnek az egyesület vízén és az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő is beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem került sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.

Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát. Tehát az egyesületnek joga van akár több évig is az egyesület vízéről való eltiltáshoz, ami nem az állami horgászjegy váltásának lehetőségét érinti (ebben az ügyben csak a halászati hatóság rendelkezhet), hanem kizárólag az adott víz területi engedélyének megváltási korlátozását.

/11/ A (9) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség –mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi bizottságot valamint az egyesület vezetőségét terheli.

/12/ A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a közgyűlésen ki kell hirdetni. Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi vezetőség által lefolytatandó első- és másodfokú eljárásban is.

FELLEBBEZÉS

11. §

/1/ Az első fokon hozott határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

/2/ Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont egyesületi tag és az eljárást elrendelő szerv vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

/3/ A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokon eljáró szervnek.

/4/ Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az első fokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

/5/ A fellebbezési eljárásban eljáró szerv az elsőfokú határozatában kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja. A másodfokú eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a fellebbezést kezdeményezte!

/6/ Ha a fellebbezési eljárásban eljáró szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen az egyesületi fegyelmi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs.

/7/ Amennyiben a hozott határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslatért bírósághoz fordulhat.

FEGYELMI SZABÁLYSÉRTÉS ÚJRATÁRGYALÁSA

12. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas. Az újratárgyalás elrendelése vagy az újratárgyalási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató fegyelmi bizottság, egyesületi vezetőségének, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. Az újratárgyalást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

13. §

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől, a kirótt büntetés felének letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, írásban kérheti, a határozatot hozó fegyelmi szervnél. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult. A fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzésére irányuló eljárás szabályaira a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI ÉS GYERMEKHORGÁSZ TAGGAL SZEMBEN

14. §

/1/ Ifjúsági és gyermek taggal szembeni eljárás elsődleges célja a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt a fegyelmi eljárás elrendelésre jogosult szerv, személy – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a fegyelmi eljárás mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a 3.§. /1/ bekezdés a) pontjában foglalt fegyelmi büntetést. Az ifjúsági és gyerek tag  megkeresésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt vagy gyámot is a megjelenésre.

/2/ Az ifjúsági és gyerek tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

ELJÁRÁS NEM EGYESÜLETI TAGGAL SZEMBEN

15. §

/1/ Ha az egyesület vizein, nem egyesületi tag sérti meg a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, kapcsolódó jogszabályokat, az egyesület testületi szervei által megállapított jogi normákat, horgászrendet, a cselekmény jellege és súlyára való tekintettel az illetékes hatóságoknál, szerveknél eljárást lehet kezdeményezni.

/2/ A szabályszegésen tetten ért, nem egyesületi tag részére az egyesület kezelésében lévő zárt vizekre minimum 1 évig területi engedély kiadása korlátozható. nem adható ki.Kártérítésre, költségtérítésre kötelezhető.

Kőszegi Sporthorgász Egyesület Fegyelmi Szabályzat

1. számú melléklete

A Kőszegi Sporthorgász Egyesület kezelésében lévő vízterületeken, a fegyelemsértő cselekmények csökkentése, visszatartása érdekében, egyes konkrét fegyelmi vétségek esetén - enyhítő és súlyosbító körülményeket figyelembe véve - az alábbi mértékű eltiltási időket kell alkalmazni a fegyelmi eljárások során.

Ssz.:

Fegyelmi vétség megnevezése

Eltiltás mértéke

1. Tilalmi időben a tilalommal védett halfaj zsákmányként megtartása (darabonként).

2 év

2. Méreten aluli, vagy felüli hal zsákmányként megtartása (darabonként).

2 év

3. Érvényes területi jegy, napijegy nélküli horgászat esetén, egyesületi tagságból eltiltás, egyéb esetben tagsági jogok kezdeményezésének eltiltási ideje.

2 év

4. Engedélyezett horgászkészségnél (horgászbot), a több horgászkészséggel (bottal), történő horgászat, készségenként.

1 év

5. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási naplóba (halanként), vagy a fogási naplóban bármilyen nem egyértelmű, nem igazolt javítás.

2 év

A fenti esetekben, illetve egyéb fegyelmi eljárás során, amennyiben egy évet vagy az azt meghaladó fegyelmi büntetés kerül kiszabásra, automatikusan az egyesület alapszabályában meghatározott kizárást is maga után vonja!

A Kőszegi Sporthorgász Egyesület alapszabályának, fegyelmi szabályának, valamint horgászrendjének nem ismerete, vagy erre való hivatkozása nem mentesítő körülmény, az intézkedés, az eljárás lefolytatása (büntetés) alól.

Kapcsolat

KŐSZEGI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

9730 Kőszeg Kossuth Lajos utca 3.

posta: 9730 Kőszeg, Pf 25.

info@koszegitavak.hu  koszegitavak@gmail.com

 

Bálint Péter elnök 06-30/986-1660

Németh László titkár 06-30/958-3204

Kovács Béla gazdasági felelős, halászati őr  06-20/281-3340

ifj Rába Attila környezetvédelmi felelős, halászati őr 06-30/454-1181

Fider Tamás ifjúsági és sportfelelős,halászati őr 06-20/573-6417

Orbán Balázs tógazda (Csónakázó tó) 06-20/575-3448

Klobetz Gergely tógazda ( Téglagyári tó) 06-20/429-1599

Rólunk

Kőszeg legnagyobb civil szervezeteként működünk 1973 óta. Horgász egyesületként elkötelezett, néha már már harcos, ugyanakkor reális, mértéktartó természet- és környezetvédők vagyunk. Egyesületünkben és két tavunkon szívesen látunk mindenkit, aki ezen célokat magáévá tudja tenni és egy jól működő, rendezvényekben, programokban gazdag egyesület tagja szeretne lenni, vagy egyszeűen csak jól akarja magát érzeni. 

team1
team2
team3
team4
team5