|
78/1997. (XI. 4.) FM rendelet
a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 56. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
(A Hhtv. 3. és 53. §-ához)
2. § (1) Azon a holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a Hhtv. hatálybalépése előtt a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) már átengedte a vízterület-tulajdonos önkormányzatnak, az önkormányzat - a halászati hatósághoz történő igénybejelentés nélkül - a Hhtv. hatálybalépése napjától kezdődően gyakorolja a halászati jogát, egyidejűleg az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról rendelkező határozat érvényét veszti.
(2) Azon az önkormányzat tulajdonában lévő holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a miniszter - a Hhtv. hatálybalépését megelőzően - határozatban más személynek engedte át, a vízterület-tulajdonos önkormányzat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz történő igénybejelentése időpontjától gyakorolja a halászati jogot, és azzal egyidejűleg az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról rendelkező határozat érvényét veszti. Az igény bejelentésekor az önkormányzatnak igazolni kell a vízterületre vonatkozó tulajdonjogát, és be kell mutatnia a halászati hasznosítással kapcsolatos terveit. A bejelentés a tulajdonjog igazolása és a (3) vagy (4) bekezdésben foglalt feltétel teljesítésével együtt érvényes.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a halászati jogát a korábbi hasznosító részére kívánja haszonbérbe adni, a bejelentéshez egyidejűleg mellékelnie kell a halászati haszonbérleti szerződést is.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a halászati jogát maga kívánja hasznosítani, vagy olyan személlyel kíván haszonbérleti szerződést kötni, aki (amely) nem azonos az állam által korábban kijelölt hasznosítóval, egyidejűleg mellékelnie kell annak igazolását, hogy a korábbi hasznosítóval az elszámolás - a Hhtv. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalommal - az önkormányzat által már megtörtént.
(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit a 2001. január 1. napja előtt benyújtott igénybejelentésre kell alkalmazni.
(6) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a tulajdonában lévő holtág vagy bányató halászati jogára igényét 2001. január 1. napjáig nem jelenti be, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az államot megillető halászati jog haszonbérbe adására - a Hhtv.-ben foglalt szabályok szerint - pályázatot ír ki. Amennyiben az önkormányzat a halászati jog állami haszonbérbe adását követően jelenti be a halászati jog gyakorlására vonatkozó igényét, a bejelentése időpontjától az állam helyébe haszonbérbeadóként az önkormányzat lép, és - a haszonbérbeadó személyében bekövetkezett változásnak megfelelően - a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést módosítani kell.
(A Hhtv. 4-5. §-ához)
3. § (1) Az önálló vagy a társult halászati jog jogosultjáról, illetve a halászati jog haszonbérlőjéről (a továbbiakban együtt: jogosult), továbbá a halászati vízterületekről a halászati hatóság az 1. számú melléklet szerint nyilvántartást köteles vezetni. Társult halászati jog esetén a hatósági nyilvántartásba a Hhtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint választott tulajdonosi képviselő személyét kell jogosultként a nyilvántartásba venni.
(2) A jogosult az adatokat - első alkalommal - 1998. január 1. napjáig köteles a halászati hatóság részére bejelenteni. A hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásról az érintett - a változástól számított harminc napon belül - köteles a halászati hatóságot értesíteni.
3/A. § Ha a halászati vízterületnek részben az állam is tulajdonosa, az államot a halászati közösségben az illetékes halászati felügyelő képviseli.
4. §
(A Hhtv. 9. §-ához)
5. § Nem tekinthető a halászati jog átruházásának, ha a jogosult egyes halgazdálkodással összefüggő munkákat (például lehalászás, ivadékmentés, vízinövényzet kitermelése stb.) megbízás alapján mással végeztet.
(A Hhtv. 10-12. §-ához)
6. § (1) A halászati vízterület Magyar Államot megillető halászati jogának haszonbérbe adására vonatkozó pályázat elbírálásánál a miniszter - az Országos Halászati Bizottság véleménye alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben határoz.
(2) A Magyar Államot megillető önálló halászati jog haszonbérbe adására vonatkozó pályázatot legalább tízéves időtartamú haszonbérletre kell kiírni.
(A Hhtv. 14. §-ához)
7. § A haszonbérlő a halászati jog haszonbérletére kötött szerződése hatósági nyilvántartásba vétele céljából az 1. számú melléklet mintája szerint és a Hhtv. 14. §-a (1) bekezdésében előírt határidőn belül köteles a halászati hatósághoz bejelentést tenni.
(A Hhtv. 18-21. §-ához)
8. § (1) Az állami halászjegyet az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság adja ki.
(2) Az állami halászjegy mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A halász területi engedélyét helyettesíti a jogosultnak a foglalkoztatásról vagy a megbízásról kiadott igazolása.
(4) A kutató kutatási célból történő halgyűjtéshez a munkáltatója székhelye szerint illetékes halászati hatóságtól is igényelhet - díj ellenében - állami halászjegyet, amely halász- és horgászeszközzel történő gyűjtésre egyaránt feljogosíthatja a kutatási tevékenységet végző személyt. A kutatási célú állami halászjegy csak a - tevékenységgel érintett halászati vízterület szerinti - jogosult által kiadott területi engedéllyel együtt érvényes.
9. § (1) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt halászvizsga az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság által szervezett tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.
(2) A tanfolyam szervezésének költségeit a résztvevők viselik, amelyhez a miniszter támogatást nyújthat.
(3) A halászvizsgán a jelöltnek a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről,
c) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról,
d) a méretkorlátozással és tilalmi időszakkal védett halfajok biológiájáról,
e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról,
f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról,
g) a halak tartósításának módjairól,
h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá
i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, természet- és környezetvédelmi szabályokról.
(4) A tanfolyam részletes szakmai anyagát a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) - az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével - állapítja meg.
(5) A halászvizsga díja ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor, a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(6) A halász vizsgabizonyítványok kiadásáról a minisztérium - a Tatai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola útján - gondoskodik.
10. § (1) Az állami horgászjegyet a halászati hatóság közvetlenül vagy nevében az általa megbízott szervezet adja ki.
(2) A naptári évre kiadott állami horgászjegy érvényességét a következő évre - a horgász kérelmére, a díj megfizetésével egyidejűleg - a halászati hatóság vagy megbízottja a horgászjegy hitelesítésével - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - meghosszabbítja.
(3) Az állami horgászjegy érvényességét csak a Hhtv. 20-21. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén lehet meghosszabbítani.
(4) Az állami horgászjegyek kiadására a halászati hatóság - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - bizományosi értékesítési szerződést köthet azzal a szervezettel, akinél biztosítható a Hhtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek betartása.
(5) A 14. életévét be nem töltött személy részére díjmentes állami gyermek horgászjegy legfeljebb egy naptári évre és az abban meghatározott halászati vízterületre adható ki azzal, hogy az csak nagykorú személy felügyelete mellett történő és egy horgászkészség használatával való horgászatra jogosít.
(6) Az állami gyermek horgászjegyet a halászati hatóság megbízásából a területi engedély kiadására jogosult - a hatóságtól igényelt és rendelkezésére bocsátott - sorszámozott nyomtatványjegy kitöltésével adja ki. A jogosult a halászati hatóságtól igényelt és fel nem használt nyomtatványokkal évente köteles elszámolni.
(7) Az állami horgászjegy mintáját a 3. számú melléklet, az állami gyermek horgászjegy mintáját pedig a 4. számú melléklet tartalmazza.
11. § (1) A horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről,
c) az alapvető horgászmódszerekről,
d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról,
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól,
f) a halászati őrzés ismereteiről,
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról,
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről.
(2) A horgászvizsga részletes szakmai anyagát a minisztérium - az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével - állapítja meg.
(3) Horgászvizsgát a halászati hatóság által - az illetékességi területén - kijelölt szervezetnél lehet tenni.
(4) A horgászvizsga díja ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor kell a vizsgáztatásra kijelölt szervezetnél megfizetni.
(5) A vizsgáztatásra kijelölt szervezet a horgászvizsga díjbevételeit havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles - a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára - befizetni. A horgászvizsga díjbevételének összege - megállapodás alapján - a költségek levonásával csökkenthető. A vizsgáztatásra kijelölt szervezet negyedévenként köteles a halászati hatóság felé elszámolni. A halászati hatóság a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a minisztérium felé.
12. § (1) Az állami halászjegy (beleértve a kutatási célút is), az állami horgászjegy és annak évenkénti érvényesítésének díja - a (1) bekezdésben foglalt személyek horgászjegyének kivételével - 2004. január 1-jétől ezer forint.
(2) Az állami gyermek horgászjegy kiváltása, továbbá a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegyének kiváltása és évenkénti érvényesítésének díja ingyenes, a díj fizetése alól való mentességet a horgászjegyen fel kell tüntetni.
(3) Az állami halászjegy és az állami horgászjegy díját a halászati hatóságnál, illetve megbízottjánál a jegyek átvételekor kell megfizetni.
(4) A halászati hatóság, illetve megbízottja a díjbevételeket havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles átutalni, illetve befizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára. A kiadott jegyekkel a halászati hatóság megbízottja negyedévenként a hatóság felé, a hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a minisztérium felé elszámolni.
(A Hhtv. 22. §-ához)
13. § (1) A jogosult vagy több jogosult együttesen - a területi engedély adásával egyidejűleg - fogási naplót is átad az engedélyesnek.
(2) A halász, horgász fogási naplónak alkalmasnak kell lenni az 5. számú mellékletben felsorolt halfajok halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására.
(3) Az engedélyes naponta a horgászat vagy a halászat befejezése után köteles a fogási naplóba bejegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget.
(4) A halászok zsákmányának nyilvántartásáról a halászt foglalkoztató vagy megbízó jogosult köteles gondoskodni.
(5) A fogási naplót az engedélyes legkésőbb a tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles leadni a jogosultnak, aki az átvétel ellenében igazolást ad.
(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a jogosult egyúttal az állami horgászjegy forgalmazásával megbízott szervezet, és a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani.
(7) A kutatási célból kifogott és elszállított hal mennyiségéről, annak faj szerinti összetételéről a kutatást végző személy - eltérő megállapodás hiányában - a tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles - írásban - jelentést tenni a jogosultnak.
13/A. § (1) Az elektromos halászgép minősítési-üzembe helyezési vizsgáztatását a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (Tata) intézetében vagy a Halászati és Öntözési Kutató Intézetben (Szarvas) végezteti el a gép tulajdonosa. Az elektromos halászgépnek a villamos halászókészülékekről szóló MSZ-05 44.1603:1983 számú szabványban foglaltaknak kell megfelelni.
(2) Az eredményes vizsgáról a kijelölt intézet igazolást ad, amit a tulajdonos köteles az állandó lakóhelye szerinti halászati hatóságnak - az elektromos halászgéppel egyidejűleg - bemutatni.
(3) A halászati hatóság a bejelentés alapján nyilvántartásába veszi a minősítési-üzembe helyezési vizsga követelményeinek megfelelt elektromos halászgépet.
(4) A minősítési-üzembe helyezési vizsga nem helyettesíti a külön jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését.
(A Hhtv. 25. §-ához)
14. § (1) Ha a jogosult által hasznosított halászati vízterület(ek) összes területe meghaladja az ötszáz hektárt, a jogosult felsőfokú halászati szakirányú képesítéssel rendelkező személyt köteles foglalkoztatni.
(2) Halászati felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személy, aki
a) halászati szak-üzemmérnök,
b) halászati szakmérnök,
c) okleveles halászati mérnök (külföldi egyetemen szerzett oklevél) képesítéssel rendelkezik, illetve
d) halászati témában dr. univ, PhD vagy kandidátusi fokozatot szerzett, továbbá
e) felsőfokú szakirányú mezőgazdasági képzettségű, és rendelkezik ötéves halászati szakmai gyakorlattal.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti nagyságú halászati vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (2) bekezdés szerinti képesítéssel a halászati hatóságnál kérheti - annak igazolásával - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alóli mentesítését.
15. § (1) A halászati vízterületeken csak hatósági állatorvosi igazolással engedélyezett hal telepíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásban tanúsítani kell, hogy az adott haltétel fertőző és parazitás megbetegedéstől mentes, valamint hogy származása helyén az igazolás kiadásának időpontjában és azt megelőzően két éven belül a tavaszi virémia és a pisztráng-félék vérképzőszervi elhalása nem fordult elő.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolás hat napig érvényes.
(4) A jogosult a hal telepítésének tervezett helyét és időpontját köteles - azt legalább három nappal megelőzően - a halászati hatóságnak bejelenteni.
(A Hhtv. 31-33. §-ához)
16. § (1) A jogosult az Országos Halászati Adattár (a továbbiakban: Adattár) részére készített jelentését a tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles megküldeni a halászati hatóságnak.
(2) A halászati hatóság az Adattár vezetéséhez szükséges adatokat március 15. napjáig köteles megküldeni az Adattárnak.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal - az 1998. évi adatok vonatkozásában - 1999. március 15. napjáig kell az Adattár felé teljesíteni.
17. § (1) Az Adattár fenntartásáról és működtetéséről a miniszter a Haltenyésztési Kutató Intézet (a továbbiakban: Intézet) útján gondoskodik. Az Intézet felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.
(2) Az ország halállományának állapotára vonatkozó adatok közül csak a miniszter által már közzétett adatok nyilvánosak.
(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.
18. § (1) Az adattárban a nyilvános adatokba való betekintés díjmentes, azonban az Adattár adatairól kiállított igazolás díja halászati vízterületenként és évenként háromezer forint, melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10026005-01714029-00000000 számú számlára kell megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díj fizetésének kötelezettsége alól a központi közigazgatási szerv kérelmére a miniszter felmentést engedélyezhet.
(3) A jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más halászati vízterület szerinti jogosult, vagy a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója hozzájárulása nélkül az Adattár nem adhat ki harmadik fél részére - egyedi azonosításra alkalmas - adatokat. Amennyiben ilyen adatok igénylésére közérdekből kerül sor, a szolgáltatást igénylő köteles a jogosultságot igazolni.
(A Hhtv. 34. §-ához)
19. § (1) A halászati őr köteles a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekről, a halászat és horgászat, a halászati őrzés, a mezőgazdasági őrszolgálat, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes halászati hatóság vizsgabizottsága előtt vizsgát tenni.
(2) A vizsga részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium gondoskodik.
20. § (1) A halászati vizsgát tett halászati őr megbízásának vagy foglalkoztatásának megkezdése előtt a működésének helye szerinti halászati hatóság halászati felügyelője előtt köteles esküt tenni. A halászati őr esküjének szövege a következő:
Én ........................................................ esküszöm, hogy a rám bízott halászati vízterület (halastó) halállományára és élőhelyére, valamint a halászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak megfelelően teljesítem. A halászat, horgászat érdekeit sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halászati vízterületen (a halastavon) vagy annak partján jogosultság hiányában halásznak, horgásznak, továbbá a halállomány és élőhelyének érdekeit sértik vagy veszélyeztetik.
(2) A halászati hatóság az eskü kivételéről - díj ellenében - esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló tanúsítványt - amelyet az érintettek aláírásukkal hitelesítenek - a halászati hatóság őrzi. Az esküokmány díja kettőezer forint, melyet a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(3) Az esküokmány mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.
21. § (1) Az esküt tett halászati őr részére a halászati hatóság a 7. számú mellékletben foglalt minta szerint - díj ellenében - szolgálati igazolványt és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplót ad át.
(2) A szolgálati igazolvány és a szolgálati napló díja kettőezer-kettőezer forint, melyet a kiadásakor a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(3) A szolgálati igazolvány és a szolgálati napló elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halászati hatóságnál.
(4) A halászati őr a megbízása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati naplót a halászati hatóságnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki. A szolgálati naplót öt évig meg kell őrizni.
(5) A halászati hatóság az esküt tett és szolgálati igazolvánnyal, valamint naplóval ellátott halászati őrökről - a 8. számú melléklet - szerint nyilvántartást vezet.
22. § A halászati őr a Hhtv. 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a jármű átvizsgálásáról intézkedik, ha a halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak ellenőrzése is szükséges.
(A Hhtv. 36. §-ához)
23. § (1) A vízszennyezésekkel kapcsolatos halélettani kérdésekben az országos hatáskörű Vízélettani Laboratórium (Százhalombatta), valamint a területileg illetékes megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleményét kell irányadónak tekinteni.
(2) A szennyvízből és a befogadó vízből - a szennyvíz betorkollása alatt és felett - 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.
(3) Halbetegség gyanúja esetén a jogosult értesíti az illetékes hatósági állatorvost, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a frissen elpusztult haltetemet a jogosult az illetékes állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az illetékes állat-egészségügyi intézetnek.
(A Hhtv. 37. §-ához)
24. § A Hhtv. 37. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában nem vadászható vadnak a természetvédelmi oltalom alatt álló vadfaj egyedét kell tekinteni.
(A Hhtv. 38-40. §-ához)
25. § (1) A halászati vízterületeken az egyes halfajok és rákok legkisebb fogási méretét a 9. számú melléklet tartalmazza. A legkisebb fogási méret a halak testhosszúsága, azaz az orr csúcsától a farokúszó tövéig mért távolság. A rák hosszúságát a szemtől a kiegyenesített farok végéig kell mérni.
(2) A halászati hatóság egyes vízterületeken hivatalból vagy a jogosult kérelmére a 9. számú mellékletben meghatározott legkisebb méreteknél szigorúbb méreteket is megállapíthat.
(3) A legkisebb fogási méret alól a halászati hatóság meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat.
26. § (1) A halászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy csak a területi engedélyben feltüntetett fajtájú és darabszámú halászeszközt használhat.
(2) Horgászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egy darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat.
(3) A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható.
(4) A jogosult a használható horgászkészségek számát a (2) bekezdésben előírt mértéknél kisebb számban is meghatározhatja, amelyet a kiadott területi engedélyen köteles feltüntetni.
27. § (1) A horgász a 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból - a (2) bekezdés szerinti gyermekhorgász kivételével - naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A kifogott halat a korábban fogottal kicserélni tilos. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
(2) A 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező horgász naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. Ha a gyermek horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.
(3) Arra a horgászversenyre, amelyre a versenyszabályzat nem írja elő a kifogott halak visszabocsátását, a halászati hatóság az (1) bekezdés szerinti korlátozás alól - a horgászverseny időtartamára felmentést - adhat.
(A Hhtv. 44. §-ához)
28. § (1) A halászati hatósági feladatokat ellátó halászati felügyelő a külön jogszabály szerint működő megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal szervezetén belül látja el tevékenységét.
(2) A megyei közigazgatási határokon átnyúló halászati vízterület esetén az a halászati hatóság az illetékes, amelynél a Hhtv. 6. §-a szerinti halászati vízterületté nyilvánítási eljárás megindult.
(3) A halvédelmi és halgazdálkodási bírság kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt az eljárás lefolytatására az a halászati hatóság illetékes, amelynek területén a halászó vagy horgászó lakóhelye (ennek hiányában szálláshelye), illetve a halászatra jogosult székhelye van.
29. § (1) A kérelemre indult halászati hatósági eljárásban az ügyfélnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell készpénzben vagy csekken fizetnie a halászati hatóság által közölt számlára.
(2) A halászati hatóság első fokú határozata elleni jogorvoslati kérelem benyújtásával egyidejűleg kettőezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell készpénzben vagy csekken fizetni a halászati hatóság által közölt számlára.
(A Hhtv. 48. §-ához)
30. § A halászati hatóság illetékességi területén társadalmi őröket bízhat meg.
(A Hhtv. 49-51. §-ához)
31. § (1)
(2) A halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság összegét - a halászati hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a halászati hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek 10032000-01220191-55000000 számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halászati hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.
(A Hhtv. 52. §-ához)
32. § (1) A Hhtv. 52. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban felsorolt tevékenységekhez támogatás elnyerésére a miniszter évente nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A pályázat elbírálása során a miniszter az Országos Halászati Bizottság véleménye alapján határoz.
33. § Az államot megillető halászati jog haszonbérleti díját, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás összegét évente március 31. napjáig kell átutalási megbízáson teljesíteni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek 10032000-01220191-55000000 számú számlára.
34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelet, valamint az azt módosító 18/1981. (X. 27.) MÉM rendelet , a 10/1984. (XII. 29.) MÉM rendelet és a 28/1994. (V. 31.) FM rendelet azzal, hogy az állami halászjegy, valamint az állami horgászjegy díjára vonatkozó rendelkezéseket a 70. életévüket betöltött személyek díjmentessége kivételével - 1997. december 31. napjáig - továbbra is alkalmazni kell. A gyermek horgászjegyek 1997. december 31. napjáig változatlanul a gyermek horgászjegy nyomtatványának felhasználásával adhatók ki, amelyen a díjmentességét fel kell tüntetni.
35. § (1) Az államot megillető halászati jog korábbi hasznosítója megállapodhat a halászati hatósággal, hogy - az átengedésre vonatkozó határozat érvényességének Hhtv.-ben meghatározott időpontja lejárta után (2001. január 1. napja) - az átengedési határozat feltételei szerint a haszonbérleti szerződés megkötésének időpontjáig birtokban marad. A Hhtv. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, ha a korábbi hasznosító birtokban maradása a felek közötti elszámolással összefüggő.
(2) Az elektromos halászgép tulajdonosa meglévő elektromos halászgépét a 13/A. § szerint köteles 2001. február 15-ig levizsgáztatni, és azt a vizsga igazolásával együtt - nyilvántartásba vételre - a halászati hatóságnak bemutatni.
36. § Ez a rendelet természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14-15. cikkének való megfelelést szolgálja.
9. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez
Egyes halfajok halászati vízterületről kifogható legkisebb mérete
1. Kősüllő Sander volgensis 20 cm
2. Sebes pisztráng Salmo trutta m. fario 22 cm
3. Szivárványos pisztráng Oncorhynchus mykiss 22 cm
4. Ponty Cyprinus carpio 30 cm
5. Fogassüllő Sander lucioperca 30 cm
6. Pisztrángsügér Micropterus salmoides 30 cm
7. Márna Barbus barbus 40 cm
8. Amur Ctenopharyngodon idella 40 cm
9. Balin Aspius aspius 40 cm
10. Csuka Esox lucius 40 cm
11. Kecsege Acipenser ruthenus 45 cm
12. Harcsa Silurus glanis 50 cm
13. Menyhal Lota lota 20 cm
|
